–          A kötelezett – a követelés jogszerű kezeléséhez szükségszerű – elérhetősége

(Amely nélkül az Adatkezelő nem tud eleget tenni a rá irányadó értesítési kötelezettségének);

–          A kötelezett képviseletében eljáró személy (pl: gyám, gondnok) azonosítására szolgáló, valamint képviseleti / eljárási jogosultságot igazoló adatok;

–          A követelés kezelése során ügyfélnek minősülő személyek azonosító adatai;

–          A követelés érvényesítése szempontjából érintett harmadik személy azonosító adatai (Pl: egy háztartásban élő, tulajdonostárs, közeli hozzátartozó);

–          A követelésre, valamint a követelés teljesítésére vonatkozó adatok;

–          Fedezetre vonatkozó adatok

–          A részletfizetési megállapodás adatai

–          A kötelezett képviseletében eljáró személy;

–          A követelés kezelése során ügyfélnek minősülő személyek;

–          A követelés érvényesítése szempontjából érintett harmadik személy

/A Társaság, mint adatkezelő, vagy harmadik fél jogos érdeke/

–          A Társaság által kezelt követelések értékesítése

–          A jogos érdek jogszerű, tekintettel arra, hogy:

·         A polgári törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Ptk.) a Ptk. 6:193 §, és 6:196. §; alapján:

„A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.”

„Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.”

·         A (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (1) c) bekezdésére bekezdése szerint:

„Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi,…”

·         A NAIH-2020-5552 határozatában foglaltak alapján:

„…a jogszerűen megszerzett követelések érvényesítéséhez, valamint az ehhez szükséges fenti adatok kezeléséhez fűződő jogos érdeke fennállta a jogi szabályozásból adódóan elvileg megállapítható.”

·         A Kúria vonatkozó döntése alapján:

„A szerződés teljesítésére nem lehet, mint jogalap hivatkozni a követeléskezelési célú behajtás során.

A szerződéses jogalapot csak fennálló, létező szerződés esetén lehetséges alkalmazni, így az adatkezelő csak a jogos érdekét jelölheti meg jogalapként.”

·         A Magyar Nemzeti Bank 2/2019. (II.13.) számú, a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről szóló ajánlásának 74. pontja alapján:

„A követeléskezelő az általa végzett követeléskezelési tevékenységről, az adósokról, a velük, valamint a kezesekkel és a zálogkötelezettekkel szemben megtett követelésérvényesítési lépésekről, a velük szemben fennálló követelésekről és azok összegszerűségéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás célja, hogy a követeléskezelő visszakereshetően dokumentálja a követeléskezelési gyakorlatát és jelen ajánlásnak történő megfelelését.”

–          A jogos érdek valódi, hiszen a Társaság a követelés értékesítés során

o   egyrészt saját gazdasági érdekét érvényesítve a Társaság likviditását képes biztosítani (Pl: egy várhatón hosszú távon térülő követelést értékesít a várható össztérülés bizonyos százalékáért, hogy a térülés időpontját előrébb hozza),

o   másrészt a vevő gazdasági érdekét is szolgálja (miszerint a vevő a várható össztérülésnél kedvezményesebb áron jut a követeléshez),

o   végső soron pedig a követelés jogutód általi érvényesítése, az adós teljesítésre bírása a gazdasági és hitelezési stabilitáshoz fűződő társadalmi érdeket szolgálja.

Ez utóbbit támasztja alá az a tény, hogy a jogalkotó szándéka szerint végső soron állami kényszerrel is érvényesíthető a követelés.

–          A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen a vizsgált adatkezelés minden esetben konkrét, fennálló követelés értékesítéséhez és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

Megfelelő tájékoztatáson alapuló / Önkéntes / Konkrét / Egyértelmű

/+ a hozzájárulás visszavonásának következményei

A vizsgált adatkezelés érintettjei esetében a hozzájárulás önkéntessége nem valósul meg, tekintettel arra, hogy az engedményezés jogintézményének alkalmazását ellehetetleníteni, amennyiben az az érintett hozzájárulásától válna függővé.

è Mindezek alapján megállapítható, hogy a hozzájárulás nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában.

è Ennélfogva megállapítható, hogy a szerződés teljesítése nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában

è  Ennélfogva e jogalap alkalmazása kizárható.

–          A GDPR 46 preambulum bekezdése kimondja, hogy „Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.”

è  A vizsgált adatkezelés vonatkozásában megállapításra került, hogy más jogalap alkalmazható

–          magánszférájának tiszteletben tartásához való jog,

–          információs önrendelkezéshez való jog,

Tekintettel arra, hogy a Társaság – főszabályként – csomagban vásárol követeléseket, a csomag összetettsége az üzleti tervezés szempontjából különböző intézkedéseket igényel. Tekintettel arra, hogy a kezelt követelések portfóliója diverzifiált, a várható térülések időpontja is eltérő. Figyelemmel az üzleti tervezésre, a Társaság üzleti működésének fenntartásához szükségszerű, hogy bizonyos követelésekből a várható térülési időt megelőzően is térülni tudjon. Ezt a célt szolgálja a követelés értékesítéséhez fűződő adatkezelés.

A vizsgált adatkezelés nélkül az engedményezés létjogosultsága lenne kétségbe vonható, mely a követeléskezelés üzletág ellehetetlenüléséhez vezetne.

Tekintettel arra, hogy a fentiekben részletezett okokból más jogalap nem jöhet számításba, amennyiben a Társaság jogos érdek jogalapon sem kezelhetné a vizsgált adatkezeléssel érintett adatokat, úgy az a gazdasági érdekét jelentősen sértené és emellett nem tudná beteljesíteni azt a társadalmi elvárást sem, amely a gazdaság stabilitása érdekében végzett üzleti tevékenységéhez fűződik.

Továbbá a jogutód gazdasági érdekét is szolgálja, miszerint a vevő a várható össztérülésnél kedvezményesebb áron jut a követeléshez.

–          A követelés értékesítésével kapcsolatos, vizsgált adatkezelést a követeléskezelés üzletági gyakorlata alakította ki, mely gyakorlat a jogalkotó és a jogalkalmazók által is elismerést nyert.

–          A vizsgált adatkezelés folytán elérhető előnyök (az adatkezelő és a gazdaság stabilitásához fűződő társadalmi érdek összessége), a fentiekben hivatkozott jogalkotói szándékra figyelemmel, lehetővé teszik az adatkezelés folytán megvalósuló korlátozást.

è Ennélfogva a vizsgált adatkezelés arányosnak tekinthető

–          a jogutódlást követően a fentiekben ismertetett okok folytán a megállapodásra méltányosabb feltételek mellett kerülhet sor;

–          a gazdaság stabilitásában betöltött szerepe az érintettek számára is kedvező hatásokkal bír;

–          az érintett igényérvényesítése során is előnyökkel jár az érintett számára, hogy a bizonyító erejű dokumentumok bekérését nem a jogelődnél kell kezdeményeznie

(alá-fölérendelt / mellérendelt)

–          Az adatkezelési alapelvek /GDPR 5. cikk szerinti/ érvényesüléséta Társaság adatkezelési folyamataiban

–          Az adatkezelő biztosítja az érintettnek a GDPR 15-21. cikkekben foglalt érintetti joggyakorlás lehetőségét

–          A Társaság az engedményezés útján kezelésébe kerülő adatokat az üzleti és banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével kezeli

–          A Társaság az általa alkalmazott adatkezelési tájékoztatókon túl, az engedményezésre vonatkozó előírásokra figyelemmel is tájékoztatja az érintetteket az engedményezés tényéről

Valódi:

–          az adatkezelő érdeke és a társadalmi érdek elismerést nyert a jogalkotó és a hatósági/ bírósági joggyakorlat alapján is

Fennálló:

–          az adatkezelő engedményezés útján kezelt követelések behajtásához fűződő gazdasági érdekét a Társaság üzleti modellje támasztja alá. Amennyiben a vizsgált adatkezelés nem valósulhatna meg, az veszélyeztetné a Társaság további működését.

Kellően definiált:

–          Az adatkezelés célja pontosan körülhatárolható, világos és az érintettek számára is könnyen érthető.