Érdekmérlegelési teszt
A Földhivatali-nyilvántartásból történő adatkéréssel kapcsolatban megvalósuló adatkezelés vonatkozásában
| Általános információk | |
| Az adatkezelés tárgya | |
| A Földhivatali-nyilvántartásból történő adatkéréssel megvalósuló, a követelés fedezetéül szolgáló ingatlan tulajdonosi, illetve jogi hátterének tisztázása céljából történő adatkezelés. | |
| Az adatkezelés jogalapja | |
| GDPR 6. cikk (1) f) – „Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.” | |
| Kezelt adatok köre | |
| – A nyilvántartásból lekért tulajdoni lapra és az adatkérésre vonatkozó adatok:
A nyilvántartó hatóság megnevezése A tulajdoni lap típusa (hiteles, nem hiteles, teljes, szemle, másolat, etc.) A lekérdezés időpontja és azonosítója – Az ingatlanra vonatkozó adatok: Az ingatlan megnevezése, címe, besorolása, tulajdonosra vonatkozó adatok (név, lakcím, születési év, anyja neve, tulajdoni hányad, jogcím); Fennálló, illetve törölt jogok és terhek, bejegyző és törlő határozatok |
|
| Érintettek kategóriái | |
| – Az adatkéréssel érintett ingatlan tulajdonosa(i)
– Az adatkéréssel érintett tulajdoni lap adattartalma alapján érintett személy |
|
| A jogos érdek vizsgálata
/A Társaság, mint adatkezelő, vagy harmadik fél jogos érdeke/ |
|
| Az adatkezelés célja | |
| Az adatkezelés célja:
– A Földhivatali-nyilvántartásból történő adatkérés alapján, a követelés fedezetéül szolgáló ingatlan tulajdonosi, illetve jogi hátterének tisztázása |
|
| Az adatkezelő fennálló és valós jogos érdeke | |
| Az Adatkezelőnek (és harmadik félnek is) jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az Adatkezelő a Földhivatali-nyilvántartásból történő adatkérés alapján tisztázni tudja a követelés fedezetéül szolgáló ingatlan tulajdonosi, illetve jogi hátterét, az alábbiak alapján:
– A jogos érdek jogszerű, tekintettel arra, hogy: · Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Inytv.) 67 § (2) alapján – amennyiben az Adatkezelő jelzálogjogosulti pozícióból kezdeményezi az adatkérést: „Az ingatlan-nyilvántartás, vagy a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okirat szerinti jogosult, illetve kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetve a kötelezett bejegyzése, törlése alapjául szolgált, vagy széljegyzés alapjául szolgált, és b) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).” · Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Inytv.) 67 § (3) alapján – amennyiben az Adatkezelő az ingatlan tulajdonosával szemben fennálló követelés jogosultjaként kezdeményezi az adatkérést: „A (2) bekezdésben foglaltak megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.” è A hivatkozott jogszabály elismeri a jogosulti jogosultságot az adatkérésre – A pontosság elve alapján az Adatkezelő köteles a követelés fedezetéül szolgáló ingatlan tulajdonosi, illetve jogi hátterére vonatkozó aktuális adatainak kezelése, mely egyik leghatékonyabb eszköze az ingatlannyilvántartásból történő adatkérés. Különösen fontos ez az engedményezett követelések esetén, mely vonatkozásában az engedményezés során átadott adatok alapjául szolgáló okiratok keletkezésétől eltelt idő szükségessé teszi az adatok aktualitásának ellenőrzését.
– A jogos érdek valódi, hiszen a Társaság a követeléskezelési tevékenysége során o egyrészt a saját jelzálogjogának érvényesítése céljából meg kell bizonyosodnia az érintett ingatlanra vonatkozó aktuális adatokról (pl: jogok fennállásáról, ingatlan adatairól, tulajdonosi adatokról) o másrészt az igényérvényesítés és az ügyféllel való kapcsolattartás céljából pontos adatokkal kell rendelkeznie az ingatlan vonatkozásában – A jogos érdek megfelelően konkrét, hiszen a vizsgált adatkezelés minden esetben konkrét, fennálló követelés érvényesítéséhez és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges. |
|
| Alkalmazható-e más jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában? | |
| Az érintett hozzájárulása | |
| A hozzájárulás alkalmazhatósága vonatkozásában 4 + 1 feltétel teljesülése képezte a vizsgálat tárgyát:
Megfelelő tájékoztatáson alapuló / Önkéntes / Konkrét / Egyértelmű /+ a hozzájárulás visszavonásának következményei A vizsgált adatkezelés érintettjei esetében a hozzájárulás önkéntessége nem valósul meg, tekintettel arra, hogy a jogalkotó által közhiteles nyilvántartásként elérhetővé tett nyilvántartásból a jogalkotó által lehetővé tett adatigénylés alkalmazását ellehetetleníteni, amennyiben az az érintett hozzájárulásától válna függővé. è Mindezek alapján megállapítható, hogy a hozzájárulás nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában. |
|
| Szerződés – „olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél” | |
| A NAIH és a Kúria érvelése alapján a szerződéses jogalapra csak érvényes és hatályos szerződés esetében lehet hivatkozni, a felmondással pedig ez a szerződés a felmondásban meghatározott időpontban megszűnik. A követelés elválik az alapjogviszonytól, így nem lehet kiterjeszteni a szerződéses jogalapot olyan adatkezelésekre, amelyekre a szerződés adós általi nemteljesítése miatt előidézett helyzet orvoslása érdekében a felek rendes együttműködési kötelezettségből fakadó lépéseken túlmutató cselekmények megtételéhez van szükség.
è Mindezek alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése nem alkalmazható jogalap jelen adatkezelés vonatkozásában |
|
| Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség | |
| A vizsgált adatkezelés vonatkozásában nincs olyan törvényi vagy önkormányzati rendeleti előírás, mely kötelező adatkezelést írna elő a vizsgált tevékenység vonatkozásában, így ez a jogalap sem alkalmazható. (Azonban egyes – fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések – a jogos érdek társadalmi elismertségének alátámasztásául szolgálhatnak.) | |
| A közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása | |
| Az Adatkezelő nem közhatalmi szerv, közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkezik, tevékenysége során főszabályként nem lát el közérdekű feladatot.
è Ennélfogva e jogalap alkalmazása kizárható. |
|
| Az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme | |
| Az értékelés során az alábbi szempontok kerültek figyelembevételre jelen jogalap alkalmazhatóságával kapcsolatban:
– A GDPR 46 preambulum bekezdése kimondja, hogy „Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.” è A vizsgált adatkezelés vonatkozásában megállapításra került, hogy más jogalap alkalmazható |
|
| Az adatkezeléssel érintett alapjog meghatározása | |
| Az érintett(ek) mely alapvető jogait és szabadságait, vagy azonosítható érdekeit korlátozza a vizsgált adatkezelés? | |
| Korlátozás alá esik az Érintett:
– információs önrendelkezéshez való jog, |
|
| Milyen mértékben esnek korlátozás alá a fentiekben meghatározott jogok, szabadságok és érdekek a vizsgált adatkezelés során? | |
| A vizsgált adatkezelés szükségszerűen korlátozza az Érintett információs önrendelkezési jogát, tekintettel arra, hogy az érintett nem rendelkezik az adatairól a földhivatali-nyilvántartás kezelése során, azonban a közhiteles nyilvántartásból történő adatigénylés szükségességét és arányosságát a fentiekben hivatkozott jogalkotói szándék elismeri. | |
| Az adatkezelés szükségességének vizsgálata | |
| Miért szükséges az adatkezelő céljának eléréséhez a vizsgált adatkezelés? | |
| A vizsgált adatkezelés teszi lehetővé a fentiekben megfogalmazott célok elérését, azaz a Földhivatali-nyilvántartásból történő adatkéréssel megvalósuló, a követelés fedezetéül szolgáló ingatlan
– tulajdonosi, illetve – jogi hátterének tisztázását |
|
| Érné-e hátrány az adatkezelőt az adatkezelés elmaradása miatt? | |
| Igen, hátrányos következményekkel járna az adatkezelő számára a vizsgált adatkezelés elmaradása.
A vizsgált adatkezelés nélkül az adatkezelőnek nem lenne lehetősége objektíven ellenőrizni a fedezeti ingatlanra vonatkozó jelzálogjogok (köztük a saját jelzálogjog) bejegyzését, valamint az egyéb fennálló jogokat és kötelezettségeket. Továbbá az ingatlannyilvántartás adatai az aktuális állapotot mutatják, mely segítséget nyújt az adatkezelő számára a pontosság elvének betartásához. |
|
| Szükséges-e az adatkezelés valamely harmadik fél céljának eléréséhez? | |
| Tekintettel arra, hogy a vizsgált adatkezelés nem csupán az adatkezelő érdeke, hanem a jogalkotó által előírt kötelezettséghez kapcsolódik, mely szerint közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket. A vizsgált adatkezelés teszi lehetővé a közhiteles nyilvántartásból való jogszerű információszerzést, ennélfogva megállapítható, hogy az adatkezelés a harmadik fél érdekében (is) áll. | |
| Érné-e hátrány a harmadik felet az adatkezelés elmaradása miatt? | |
| Igen, a fentiekben részletezett okok mellett amennyiben az Adatkezelő nem tudna információt szerezni az ingatlannyilvántartásban rögzített aktuális adatokról, az ahhoz vezetne, hogy akár olyan harmadik fél is az adatkezelés alanyává válna, aki az aktuális adatok ismeretében nem a követeléssel érintett ügylet szereplője. | |
| Alkalmas-e a tervezett adatkezelés a fentiekben részletezett célok elérésére? | |
| A vizsgált adatkezelés alkalmasságát az alábbiak támasztják alá:
– A vizsgált adatkezelést a jogalkalmazói és piaci gyakorlat alakította ki. – Az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek lebonyolításának alapja a közhiteles nyilvántartás, amely adatai szavatolják, hogy a jogügylet szereplői az ingatlan tulajdonosi, illetve jogi hátterének ismeretében hozzák meg döntéseiket. |
|
| Arányos-e az adatkezelés folytán megvalósuló korlátozás a fentiekben részletezett előnyökhöz képest? | |
| A vizsgált adatkezelés arányosságát az alábbi tények támasztják alá:
– A vizsgált adatkezelés folytán elérhető előnyök (az adatkezelő érdeke és a jogbiztonsághoz fűződő társadalmi érdek összessége), a fentiekben hivatkozott jogalkotói szándékra figyelemmel, lehetővé teszik az adatkezelés folytán megvalósuló korlátozást. è Ennélfogva a vizsgált adatkezelés arányosnak tekinthető |
|
| Elérhető-e a kívánt cél, más, az Érintett alapvető jogait, szabadságait vagy érdekét kevésbé korlátozó módon? | |
| A fentiekben hivatkozott megállapítások alapján a vizsgált adatkezelés megfelelő módja a kívánt cél elérésére. | |
| Az érintettre gyakorolt hatás vizsgálata | |
| Jelent-e előnyt a vizsgált adatkezelés az Érintett(ek) számára? | |
| Igen, az adatkezelés előnyöket is jelent az érintett számára, tekintettel arra, hogy az:
– az adatkezelő számára szükséges információk fennállásának igazolását nem az érintettektől kell bekérnie; – az ingatlannyilvántartásból származó információk az érintettek számára is szavatolja a jogbiztonságot. |
|
| Dönthet-e szabadon az Érintett, hogy az adatkezelés alanyává kíván-e válni? | |
| A vizsgált adatkezelés vonatkozásában szűken értelmezve az érintett nem dönthet afelől, hogy a vizsgált adatkezelés alanyává kíván-e válni. | |
| Számíthat-e reálisan az Érintett arra, hogy a vizsgált adatkezelés alanyává válik? | |
| Igen, az ingatlannyilvántartásban szereplő adatok által érintett személyeknek számolniuk kell azzal, hogy a közhiteles nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak kezelhetik az adataikat. | |
| Milyen módon tájékozódhat az Érintett a vizsgált adatkezelésről? | |
| A Társaság, mint adatkezelő, megfelelően részletes, hozzáférhető tájékoztatásra törekszik, melyet az az adatkezelő weboldalán tesz közzé. | |
| A személyes adatok gyűjtésére közvetlenül az Érintettől kerül sor? | |
| Nem. | |
| Hogyan befolyásolja az adatkezelést az adatkezelő és az érintett viszonya?
(alá-fölérendelt / mellérendelt) |
|
| A vizsgált adatkezelés vonatkozásában az érintettek és az adatkezelő viszonyában egyensúlytalanság (kötelezetti oldal – jogosulti oldal) áll fenn, mely jobban korlátozza az érintetti csoport információs önrendelkezési jogát. Nincsenek valós döntési helyzetben, hogy az adatkezelés alanyaivá kívánnak-e válni, ezért fokozott figyelemmel kell lenni a garanciák gyakorlati megvalósulására. | |
| Érint-e sérülékeny csoportot a vizsgált adatkezelés? | |
| Az adatkezelés kifejezetten nem célozza a sérülékeny csoportokba tartozó személyek vonatkozásában történő adatkezelést. Azonban az adatkezelés jellegére tekintettel nem zárható ki, hogy sérülékeny csoportba tartozó személyek is adatalanyokká váljanak. | |
| Az adatkezelés garanciái | |
| Az Adatkezelő által alkalmazott biztosítékok vizsgálata | |
| Az adatkezelő több biztosítékot is alkalmaz:
– Az adatkezelési alapelvek /GDPR 5. cikk szerinti/ érvényesüléséta Társaság adatkezelési folyamataiban – Az adatkezelő biztosítja az érintettnek a GDPR 15-21. cikkekben foglalt érintetti joggyakorlás lehetőségét – A Társaság az engedményezés útján kezelésébe kerülő adatokat az üzleti és banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével kezeli |
|
| Értékelés és döntés | |
| Jogos érdek fennállása | |
| Az érdekmérlegelés során lefolytatott vizsgálat alapján a Társaság által bemutatott jogos érdek valódi, aktuálisan fennálló és kellően definiált, tekintettel az alábbiakra.
Valódi: – az adatkezelő érdeke és a társadalmi érdek elismerést nyert a jogalkotó szándéka és a joggyakorlat alapján is Fennálló: – az adatkezelő a követelését biztosító ingatlan vonatkozásban, vagy a követelése kötelezettje vonatkozásában kezeli az adatokat Kellően definiált: – Az adatkezelés célja pontosan körülhatárolható, világos és az érintettek számára is könnyen érthető. |
|
| Szükségesség | |
| Az adatkezelés fentiekben részletezettek alapján szükséges és a vizsgálat során megállapításra került, hogy egyéb, az érintettek önrendelkezési jogát kevésbé korlátozó megoldás nem áll rendelkezésre az adatkezelő számára. | |
| Arányosság | |
| A fentiek alapján megállapítható, hogy ugyan az érintett információs önrendelkezési jogát korlátozza az adatkezelés, a jogbiztonság – mint közérdek -, valamint a Társaság érdekében álló legitim célok megvalósítása a megengedhetőség felé billenti a mérleg nyelvét. | |
| Konklúzió | |
| A fentiekben részletezett mérlegelés alapján megállapításra került, hogy az adatkezelés szükséges és arányos, nem okoz indokolatlan beavatkozást az érintett magánszférájába, ennélfogva az Adatkezelő jogos érdeke az adatkezelés jogalapjául szolgálhat. | |
| Kelt: | Budapest, 2018.11.05. |
